2014. július 16., szerda

Már közelebb az első célhoz

Holnap lesz egy hónapja, hogy menyasszony vagyok. Elég gyorsan telik az idő, még mindig olyan, mintha most húzta fel volna Gézu az ujjamra a gyűrűt, amit persze azóta le sem veszek (csak ha nagyon muszáj, illetve alváshoz). Az idő múlását abban is észre lehet venni, hogy egyre kevesebb idő van a helyszín kiválasztásához.

Ezt azonban jó néhány tényező nehezíti:
- szeretnénk ha a szülők (az enyéim is és Gézu szülei is) megnéznék az általunk kiválasztott helyszínt -- apáék nincsenek itthon és ha meg is jönnek összesen 3 napot töltenek itthon, amíg elutaznak Izraelbe, így igen kevés az idő --> ezért lehet hogy csak augusztusban kerül erre sor, addig viszont nem tudunk továbblépni
- Agárdon pihenünk, így ha még itthon is lennének fel kellene utazni, ami bár nem nagy távolság, azért innen nem ugyanolyan
- És ami a legjobban nehezíti: ki kéne választani a helyszínt, amit csak pontosabb létszám ismeretében tudunk

Megnéztük az utolsó két helyszínt is. (Udvarház étterem, Kiscelli múzeum)
A Kiscelli múzeummal kezdem, mivel ezt elég gyorsan le lehet zárni: nemhogy egyszerűen csúnya és a belső templomkert inkább temetési hangulathoz hasonlítható (persze kellő dekorációval mindenből csodaszép alakítható - ezt ugye jól tudjuk) de a rendezvényekért felelős hölgy 'segítőkészsége' már alapból elvette a kedvünket a helyszínt illetően. Már a telefonban furcsálltam, hogy hamar le akar rázni: ledarálta szóról szóra a költségeket - amit a honlap is tartalmaz szó szerint - majd közölte hogy délelőtt menjünk megnézni a helyszínt, mert bár négy óráig dolgozik csak nem gondoljuk hogy három óra után ő még fáradozik azon hogy a helyszínt bemutassa. /már itt elment a kedvünk a helyszíntől, de úgy voltam vele, hogy azért nézzük meg, legalább mint rendezvényhelyszín látjuk/
Sikerült odaérni fél háromra, így kénytelen-kelletlen (eléggé húzta a száját) körbe kellett hogy vezessen.
Szerintem az mindent elárul, hogy ezt a helyszínt sikerült kerek 4 perc alatt végignézni, hogy nyugtázzuk magunkban, hogy sem a helyszín nem szimpatikus sem a nő hozzáállása (ez egy tipikus példája volt annak, hogy hogyan kell körbevezetni úgy a potenciális bérlőt, hogy az ne akarja kibérelni a helyszínt - hozzáteszem, hogy 4 perc alatt sikerült egy telefont is lebonyolítania, csak hogy lássuk, hogy mennyire unja)

Az Udvarház étterem viszont minden igényünknek megfelel. A teraszról, ahol elfér 200 fő körasztalos ültetéssel a kilátás csodálatos, az egyik végében marad hely a táncparkettnek, a másik végében pedig lehet a polgári szertartást lebonyolítani. Megkérdeztük, a szertartás hivatalos, így a hármashatárhegy tetején szép panorámával a háttérben még a fényképek is csodásak lennének. A szertatás végén pedig ugyanezt a helyet fotósarokká lehetne átavanzsálni, így mindennek jutna hely - jó idő esetén, raádásul a dekorációt is költséghatékonyan megúsznánk, hiszen egy teraszon nincs sok díszíteni való - persze néhány lampion, világítás, asztaldekoráció és talán lufik (ez majd még pontosítódik) kivételével.
De persze gondolni kell a rosszabb idő lehetőségére is. (vagyis a vészmegoldásra)
Közvetlenül a terasz mellett kapott helyet egy kissé T alakú épület, aminek a panoráma fele néző ablakai nagy üvegablakok, ahol egy kisebb teraszra a kijárás biztosított. (hogy a dohányosok se érezzék kirekesztve magukat)
Gézu szerint úgyis jó idő lesz, így ne aggódjak, nem kell az épületben gondolkodnunk, de én szeretek minden eshetőségre felkészülni. Ezt azért emelem ki, mivel a belsőrész túlságosan is falusias nekünk. A mennyezet és az étterem belseje fából épült, aminek tetejét sötétbarna fa gerendák támasztják alá, ami így egy csárda hangulatát adják. Vagyis rossz idő esetén (azaz felkészülve) ennek teljes dekoráláson kell átesnie - selyemmel az egész mennyezetet bedekorálni, hogy a gerendák eltűnjenek, valamint a dobogó hátsó részével (ahol a zenekar/Dj helye van) is igencsak kell kezdeni valamit és nem lehet kifelejteni a sötétbarna fából készült beépített italkiadó részt. Azaz ennél a helyszínnél mégiscsak költségesebb dekorálás szükséges a belsőrész miatt.
Tömegközlekedéssel senki se próbálja megközelíteni a helyszínt, mivel a Fenyőgyöngye megállóhelyről nem megy a hármashatárhegyre semmilyen tömegközlekedési jármű, azonban mi megpróbáltunk GPS-sel eljutni az étterembe (a fenyőgyöngye megállónál nem érzékelt tovább a gps, azaz azt jelezte, hogy megérkeztünk, holott egy picit kacskaringósabb úton még 3 km-t meg kell tenni kocsival felfelé (bár az éttermi dolgozó szerint, aki körbevezetett minket az étterem neve is benne van a gps készülékekben, legalábbis az iGo-ban biztosan), azért mi jobbnak látjuk, hogy az esküvő idejére kitáblázzuk egészen az étteremig az utat /szerintem nagyon is szükséges!/. A lényeg, hogy budapest területén belül vagyunk, így taxit bárki igénybe tud venni belátása szerint.

Ha mégsem lennénk 150-nél többen azért én még nem adtam fel teljesen a Petneházy-t, mint helyszín gondolatát, hiszen ott a belső tér sokkal kedvesebb, világos fából épült, amit kevés dekorálással is kellemessé lehet tenni, azonban azért tartjuk csak talonban, mert annyit nem ér meg az egész hogy mindenki nyomorogva érezze magát.

Így állunk jelen pillanatban, a kilátás és a nagy terasz miatt az Udvarház étterem a nyerő, azaz első helyen áll, a Petneházy viszont kevesebb főnél a kedvesebb belső miatt talonban marad.
Bárki megnézheti az udvarház étterem honlapját (www.udvarhazetterem.hu), ahol 'kap egy képet' az étteremről, de készítettünk helyszínbejáráskor sajátokat is:

                

                

                           

                

               

                             


2 megjegyzés:

  1. Forster Vadászkastély Bugyiban???

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet hogy jó lenne, de egyenlőre igyekszünk Budapest határain belül maradni a vendégek kényelmesebb hazajutása érdekében :)

      Törlés